Könyvelés alapok II. - A mérleg fő részei

A II. részben a könyvelésben használatos mérleg fő részei kerülnek bemutatásra. Követve a cikkek aranyfonalát egyre mélyebben tárjuk fel a könyvelés sajátosságait. Az elkövetkezendőkben további részletezésre kerül a könyvelő egyik legfontosabb eszköze, a mérleg.

Az előző részben megismerhettük, hogy a nagybetűk könyvelési főcsoportokat, a római betűk könyvelési csoportokat jelölnek. Az alábbiakban e csoportokat részletezzük példákon keresztül a budapesti könyvelő esetpéldájának felhasználásával.

A könyvelési mérleg eszközök oldala

A befektetett eszközök szerepe a könyvelés során

Az eszközszámlák között a befektetett eszközök könyvelési főcsoportjában található az immateriális javak (I.) csoportja. Könyvelés szempontjából többek között ide tartoznak az azon nem anyagi jellegű eszközök, amelyek tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabadalmak, átszervezéssel kapcsolatos költségek, vagyoni értékű jogok (minden, aminek a nevében benne van a „jog” szó és nem kapcsolódik ingatlanhoz vagy szellemi termékhez), kísérleti fejlesztések, szoftverek.

Például a budapesti könyvelő szakértelmét és kreativitását ötvözve kifejlesztett egy hatékonyságot növelő könyvelő szoftvert. Találmányának használati jogát bérbe adja budapesti könyvelő kollégáinak. Az új találmányának értéke növeli a könyvelő immateriális eszközszámlájának végösszegét.

Tárgyi eszköznek (II.) számit minden olyan vagyontárgy, mely kézzelfogható és a vállalkozást szolgálja. Például a budapesti könyvelő lézernyomtató gépét egy évnél tovább használja, így ez könyvelés szempontjából a tárgyi eszközök csoportját növeli. Ehhez hasonló például a könyvelőiroda bérleti joga is.

Befektetett pénzügyi eszközök (III.) közé történik a könyvelés többek között az egy évnél hosszabb kölcsönök és más vállalatból való részesedéseknél. Például, ha a könyvelőiroda egy évnél hosszabb kölcsönt ad valakinek, akkor a kölcsönadott pénzösszeget ebbe a kategóriába jegyzi a budapesti könyvelő.

A forgóeszközök szerepe a könyvelésben

Az eszközszámlák következő könyvelési főcsoportja a forgóeszközök (B). Ezek tulajdonsága, hogy a vállalat egy évnél rövidebb ideig használja őket. Az első a készletek (I.) csoportja, mely könyvelési szempontból többek között lehet termék, vagy a termék előállításához szükséges anyag. Például a budapesti könyvelő számára készletnek számit a könyvelőiroda fénymásolójába való papír.

A követelések (II.) könyvelési csoportjába leggyakrabban a vevőköveteléseket helyezzük a könyvelés során. Ez olyan esetben lehetséges például, amikor a budapesti könyvelő elvégzi a rábízott könyvelést, viszont a megbízási díjat csak később kapja meg.

Az értékpapírok (III.) könyvelési csoportjába főként a rövidtávra adott hitelek és részvények kerülnek a könyveléssel. Ilyen például, hogy ha a budapesti könyvelő bevétel reményében részesedést vásárol egy cégből és ezt a részesedést egy éven belül el is adja.

A pénzeszköz (IV.) lehet készpénz, vagy számlapénz is. Még a csekk és a valuta könyvelés is ide történik. Például, amikor a budapesti könyvelő a vállalat pénztárából berakja a bankba a pénzét, akkor az összeg ugyanúgy a pénzeszközök könyvelési mérlegcsoportjában marad, egyszerűen csak a pénztár tételről a könyvelő átvezette ezt az elszámolási betétszámla tételre.

A könyvelési mérleg források oldala

A saját tőke könyvelési főcsoport

A források saját tőke főcsoportjának első könyvelési csoportja a jegyzett tőke (I.). A könyvelők ebbe a csoportba sorolják azt az összeget, melyet egy vállalkozás alapítói, részvényesi a cég rendelkezésére bocsájtanak. Ilyen például, amikor a budapesti könyvelőiroda részvényesei eldöntik, hogy tőkeemelést hajtanak végre. Ennek hatására egy összetett folyamaton keresztül a könyvelőiroda jegyzett tőkéje megnő. Ameddig a tulajdonosok nem fizették be a tőkeemelést, addig az összeg a jegyzett, de be nem fizetett tőke (II.) csoportjába kerül a könyvelésben.

A tőketartalék csoportjában olyan összegek kerülnek könyvelés alá melyek a tőkeállomány változása folytán keletkeztek. Például, ha a budapesti könyvelő úgy dönt, hogy a könyvelőiroda részvényeket bocsájt ki és a részvények eladásából ázsió keletkezik, akkor azt ebbe a könyvelési csoportba kell jegyeznie.

Az eredménytartalék (IV.) könyvelési csoport az eddigi évek mérleg szerinti eredményinek az összege. Például, ha a budapesti könyvelő két évvel ezelőtti éve 20 egység veszteséggel zárult, viszont a rákövetkező év végén 30 egység volt a nyeresége, akkor év elején az ez évi eredménytartalékba 10 egységet írhat a könyvelőiroda.

Lekötött tartalékot (V.) a könyvelőnek főleg a meglévő vagyon felhasználásának korlátozása céljából kell képeznie. Ez a könyvelési csoport csak pozitív lehet és a könyvelő csak előre meghatározott okokból oldhatja fel a lekötött összeget. Ilyen lehet például az eredménytartalék terhére lekötendő devizahitel nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett céltartalék különbözete.

Az értékelési tartalékot (VI.) a könyvelő akkor képzi, amikor az éves értékfelmérésnél különbség van az adott eszközök piaci értéke és a vállalat könyvelés szerinti nettó érték között.

A mérleg szerinti eredményt (VII.) vezeti át év végén a könyvelő az eredménytartalékba. Ez az adók és osztalékok kifizetése után számított eredménye a vállalatnak.

A könyvelés kötelezettségek főcsoportja

A kötelezettségek közül könyvelés szempontjából a hátrasorolt kötelezettségek (I.) lényege az, hogy a vállalatnak kölcsönt adó személy csőd esetén a többi hitelező után kerül csak kifizetésre.

A hosszú lejáratú kötelezettségeknél (II.) tartja számon az összes, egy évnél hosszabb időre felvett hitelt a könyvelés. Például a budapesti könyvelő felvesz egy 3 év lejáratú hitelt, mellyel a könyvelőiroda felújítását szeretné megfinanszírozni. A hitelt hossza miatt a könyvelő a hosszú lejáratú kötelezettségek csoportjába fogja jegyezni.

A rövid lejáratú kötelezettségek (III.) esetében a könyvelés az előzőekhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy ezek a kötelezettségek egy évnél rövidebbek. Például ilyen csoportba történik a könyvelés, ha a budapesti könyvelőiroda esetében egy nem várt kiadás miatt egy negyedéves futamidejű hitelt kényszerül felvenni a könyvelő.

Mérleg
Eszközök Források
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 17 D) SAJÁT TŐKE 123
I. Immateriális javak 2 I. Jegyzett tőke 93
II. Tárgyi eszközök 15 II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke
III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék
B) FORGÓESZKÖZÖK 153 IV. Eredménytartalék
I. Készletek 30 V. Lekötött tartalék
II. Követelések VI. Értékelési tartalék
III. Értékpapirok VII. Mérleg szerinti eredmény 30
IV. Pénzeszközök 123 E) CÉLTARTALÉK
C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS F) KÖTELEZETTSÉGEK 47
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 20
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 27
G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 170 FORRÁSOK ÖSSZESEN 170

Ábra: Könyvelés alapok - B típusú mérleg