A könyvelők eszköztárának elengedhetetlen könyvelési kelléke a mérleg. Egyaránt használják külföldi, vidéki, vagy budapesti könyvelő szakemberek ezt a szakma története során kifejlődött könyvelési módszert. A mérlegbe eszköz és forrásszámla könyvelést vezetnek a könyvelők, akik így átláthatják az adott vállalat megadott időpontbeli pénzügyi állapotát.

A könyvelési eszköztárban megtalálható az A és a B típusú mérleg is. A különbség mindössze az, hogy egy vagy két oldalra helyezi az eszköz és a forrásszámlákat a könyvelés. A kettős könyvelés egyik legfontosabb szabálya a mérlegegyezőség elve. E szerint az eszközök összegének meg kell egyeznie a könyvelésben található források összegével.

Mérleg
Eszközök Források
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 17 D) SAJÁT TŐKE 123
I. Immateriális javak 2 I. Jegyzett tőke 93
II. Tárgyi eszközök 15 II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke
III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék
B) FORGÓESZKÖZÖK 153 IV. Eredménytartalék
I. Készletek 30 V. Lekötött tartalék
II. Követelések VI. Értékelési tartalék
III. Értékpapirok VII. Mérleg szerinti eredmény 30
IV. Pénzeszközök 123 E) CÉLTARTALÉK
C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS F) KÖTELEZETTSÉGEK 47
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 20
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 27
G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 170 FORRÁSOK ÖSSZESEN 170

Ábra: Könyvelés alapok - B típusú mérleg


A könyvelő nagybetűkkel (A, B, C) jelöli a főcsoportokat. A csoportokban történő könyvelés római számokkal történik. Mindegyik csoport alá több tétel tartozik. Az ezekben lévő könyvelések a számlatükörben pontosan meghatározottak.

A könyvelési mérleg eszköz oldala

Az eszközök a könyvelés során kerülhetnek a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé. A könyvelés szabálya szerint ez attól függ, hogy az adott eszközt mennyi ideig használja a vállalat. Amit egy évnél hosszabb ideig használ a szervezet, azt az eszközt a befektetett eszközök közé kell rendelni a könyvelésben. A változó költségeket taglaló cikkből ismerős budapesti könyvelőiroda példáján keresztül szemlélve: a befektetett eszközök főcsoportba tartozik a könyvelő budapesti irodájának bérleti joga, míg a fél évre megvásárolt legmodernebb könyvelő szoftver a forgóeszközökhöz tartozik.

Az aktív időbeli elhatárolások a könyvelés szempontjából

Ezek viszonylag összetettek és több különböző, a könyvelési mérleg fordulónapján átívelő eseményfajtát tartalmazhat. Célja, hogy könyvelésileg a kettő, vagy több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása megoszlásra kerüljön a gazdasági esemény által érintett elszámolási időszakok között.

Például olyan kiadások könyvelési eseménye történik itt, melyek kifizetése az adott időszakra érvényes, de költségként való elszámolásuk csak a következő időszakra lehetséges. Ilyen például a példában szereplő budapesti könyvelő céges autója, melynek két éves bérleti díjából az arányos eszköznövekedést a következő évre kell elszámolni. Vagy például olyan bevétel, mely a tárgyévben a követelésben nem számolható el, mert csak a mérleg fordulónapja után esedékes (betétkamat, utólag járó bérleti díj).

A könyvelési mérleg forrás oldala

A források közül a saját tőke könyvelési főcsoportba történik annak az összegnek a felvezetése, melyet a tulajdonosok véglegesen a vállalat rendelkezésére bocsájtottak. Például ilyen lehet a budapesti könyvelőt érintő azon összeg, melyet a tulajdonosok a vállalati tőke növelésére fordítanak, vagy egyszerűen az adózott eredményből nem veszik ki osztalékként.

A céltartalék olyan, az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás a könyvelésben, amelyet a jövőben várhatóan felmerülő kötelezettségek, költségek, ráfordítások fedezetére képezhető. Például a budapesti könyvelő felmond az egyik alkalmazottjának, viszont a felmondási eljárás elhúzódik. Így a végkielégítésre elkülönített pénzösszeg a céltartalékok könyvelési főcsoportjába fog kerülni.

A könyvelés kötelezettségek főcsoportja a vállalat pénzben fizetendő tartozásainak nyilvántartására szolgál. Ezek könyvelési tétel szempontjából lehetnek hosszú és rövidtávú kötelezettségek. Ha például a budapesti könyvelő felvesz egy 1 évnél rövidebb bankhitelt, akkor az a könyvelés esetén a rövidtávú kötelezettségek tételei közé kerül. Ha a könyvelő hitele egy évnél hosszabb időre szól, akkor azt a hosszú távú kötelezettségekhez számolja a könyvelő.

A passzív elhatárolások főcsoportjába való könyvelés

Ez az aktívhoz hasonlóan összetett. Ezek olyan bevételek illetve ráfordítások, melyek a vállalkozás eredményét csökkentik. Például, amelyeket a könyvelés alkalmával a tárgyévre tesz a könyvelő, mert a kifizetés már megtörtént, de a mérleg fordulónapja után kerülnek kiszámlázásra, vállnak esedékessé. Vagy olyan bevételek, amelyek a tárgyévben befolytak, de a következő év árbevételét képezik.