Cégünket azzal a céllal hoztuk létre, hogy kis- és középvállalkozások részére minden részletre kiterjedő számviteli szolgáltatást (könyvelés, tanácsadás, bérszámfejtés, szabályzatok elkészítése, stb.) nyújtson.

Amiért érdemes megismernie könyvelőirodánkat:

A Ködmön Könyvelőiroda
  • A profitot ügyfeleinknél hagyjuk, és csak az elvégzett munkáért kérünk pénzt
  • 13 éves fennállásunk óta egyetlenegy ügyfél sem hagyott el minket sem emberi, sem szakmai okokból kifolyólag

Célkitűzéseink

  • magas szakmai színvonal
  • állandó felkészültség
  • gyorsaság
  • igényes környezet
  • baráti hangvétel, tiszteletteljes kommunikáció
  • a teendők közérthető megbeszélése a szakzsargon mellőzésével
  • személyre szabott tájékoztatás a várható helyzetekről, változásokról
  • az adminisztratív teendők teljeskörű elvégzése, hogy teljes figyelmét a vállalkozására fordíthassa

Mindezek eléréséhez munkatársaink a legjobb szakmai konferenciákon vesznek részt, folyamatosan továbbképzik magukat, a legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel dolgoznak, jogi és könyvvizsgálói háttérrel, és ami a legfontosabb, teljes körű felelősség-biztosítással rendelkeznek. Vállalkozásunk tagja a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének.

A közös együttműködés reményében szeretettel várjuk leendő ügyfeleink jelentkezését.

Tisztelettel:

A könyvelés története

Könyvelés az ősi Dél-Afrikában

A könyvelés első jelei Dél-Afrika területéről – Blombos-barlang

A dél-afrikai Blombos-barlangban feltárt 76000 éves szisztematikusan vésett okker plakett tanúskodik a könyvelés első megjelenéséről.

A plaketten a jelzések egyértelműen szervezettek, amely arra utal, hogy számolásra és adatok tárolására használták. Ez azt jelenti, hogy a számvitel, illetve könyvelés eredete sokkal régebbi, mint azt korábban feltételezték.

Könyvelés az ősi Mezopotámiában

A könyvelés fejlettebb, de még mindig kezdetleges formájának megjelenése a sumer és mezopotámiai mezőgazdasági kultúrákhoz köthető. A legkorábbi számviteli, illetve könyvelési nyilvántartást az ókori Babilon, Asszíria és Sumér birodalom romjai között találták meg, amely több mint 7000 évre nyúlik vissza. Ebben az időben kezdetleges módszereket használtak a mezőgazdasági termékek mennyiségének és azok egymáshoz viszonyított értékének könyveléséhez, nyilvántartásához.

Könyvelés Iránban agyagjelképekkel

A i.e. 4-ik és 3-ik évezred között az ókori Iránban az új társadalmi-gazdasági helyzet következtében kialakult egyenlőtlen vagyoni helyzetben a világi vezetők és a papok kezdtek uralkodni. Pénzügyeik felügyeletére, „könyvelésére” külön embereket „könyvelőket” fogadtak fel. A Godin Tepe (گدین تپه), valamint a Tepe Yahya (تپه يحيی), épületben különféle agyag szkripteket tártak fel, amelyek alapján a könyvelés folyt.

Könyvelés agyagból készült jelképes rendszerrel, i.e. 3500 körül

Gazdasági tábla numerikus jelekkel a könyveléshez, i.e. 3200-2700 körül

Ezek segítségével a könyvelés új fejlődési fázisba lépett.

Könyvelés a Római Birodalomban

Római író tábla – könyvelés forrásigényről. A Vindolanda nevű római erődnél találtak rá (I-II. század), 5000 mérőnyi sörkészítéshez használ gabonához igényeltek pénzt rajta.

Római történészek – Suetonius és Cassius Dio – az i.e. XXIII. században feljegyezték, hogy Augustus császár elszámolási listákat, tulajdonképpen könyvelést készített az állami bevételről, a kincstári tartalékokról. Erre a könyvelési nyilvántartásra a tartományi adóhivatalnokok neve is felkerült, akik voltaképpen a könyvelő szerepét töltötték be. A könyvelés eme dokumentumán szerepeltek a vállalkozók is. A könyvelés fenti rendszeréről tanúskodik Tacitus egyik beszámolója is, amelyet maga Augustus jegyzett fel.

A kettős könyvelés megjelenése

Portré - Luca Pacioli könyvelő, 1495

A XIII. században a pénzügyi gazdaság megjelenésével a helyi kereskedők vezették be a könyvelést, hogy átlássák az egyidejűleg futó banki kölcsönök tranzakcióit. Ebben az időben történt meg a kettős könyvelés bevezetése. Ez a könyvelési rendszer jelentős áttörést jelentett. A legkorábbi fennmaradt bizonyíték a teljes kettős könyvelés alkalmazásáról a Farolfi 1299-1300-i főkönyvi kivonata. A legrégebbi feltárt bizonyíték a teljes kettős könyvelés rendszerére a Messari (olaszul: kincstárnok) beszámolója 1340-ben, Genovában. A Messari beszámolóban szerepeltek mind a tartozások és követelések, valamint az előző évről áthozott egyenlegek, amelyek a kettős könyvelés részei.

1495-ben adták ki Velencében az első könyvelésről szóló művet, Luca Pacioli értekezését. A könyv 27 oldalas leírást tartalmazott a könyvelés módszeréről.

A könyvelés fejlődése napjainkig

Az első angol nyelvű könyv a könyvelésről 1543-ban Londonban jelent meg. A tudomány, az üzemgazdaság felmérései, a törvényhozás lépésről lépésre fejlesztették a könyvelést. Először a poroszok 1794-i „Általános Jog” törvényében található meg a kötelező mérlegkészítés. A könyvelők sokáig kézi kitöltéssel vezették a könyveket aprólékos pontossággal. Az írógépek használata, majd a könyvelő-automata megjelenése, később pedig az elektromechanikai áttétel adott egy-egy lökést a könyvelésnek. Ma a technikai fejlődés következő lépcsőjén állunk, ahol a könyvelést az elektronikai adatfeldolgozással lehet kombinálni. Az e-számla megjelenése újabb fejezetet nyitott a könyvelés fejlődésében. A könyvelő szerepe napjainkban a „számlák” feldolgozásról áthelyeződött a könyvelés nagyobb hozzáadott értékkel bíró részeire.

Emiatt a térbeli elhelyezkedés jelentősége is csökkent, azaz hogy a könyvelő Budapest vagy egyéb város szakembereit gazdagítja-e, hiszen a könyvelés anyagai elektronikusan is leadhatóak. Jelenleg egyre inkább a könyvelő szakértelme, a könyvelés során végzett szakmai munkája helyeződik előtérbe.

A könyvelés általános menete

  1. A könyveléshez szükséges gazdasági eseményeket tartalmazó bizonylatok adatainak formai és tartalmi ellenőrzése a könyvelő által.

  2. A könyvelő rögzíti a bizonylatok adatait a részletező nyilvántartásokban, például vevő, szállító, bank, pénztár.

  3. A könyvelési tétel megszerkesztése (úgynevezett kontírozás). A kontírozással kijelölésre kerülnek azok az eszköz, forrás, költség és árbevétel számlák, amelyekre a gazdasági események könyvelését el kell végezni.

  4. Folyamatos könyvelés a könyvviteli számlákra.

  5. Könyvelés ellenőrzése.

  6. A könyvelő iroda elvégzi a számlák zárását év végén.